Fedezzük fel együtt csodás, okos nyelvünket!

Anyanyelvünkről, anyanyelvünkért

Anyanyelvünkről, anyanyelvünkért

Mesék szárnyán

2018. november 11. - SáraCsillag

Kislányunk, Gönczi Sára volt óvó nénije, Nótinné Csikós Mariann, a Mesekő Alapítvány helyi, debreceni önkéntes vezetője arra kért fel, hogy segítsük jótékonysági munkáját, ugyanis a Mesekő Alapítvány és a Libri nemes kezdeményezésbe fogott. Rászoruló, beteg gyermekeknek, intézményeknek, kórházaknak gyűjtenek meséskönyveket, szebbé téve, ezáltal a karácsony ünnepét.

A debreceni Molnos Angéla Alapítvány joggyakorlójaként és két kezelőszervi társammal, Radácsiné Berecz Mónikával és Stefanik Kingával örömmel vállaltuk el ezt a feladatot.

Közben kislányunknak elmeséltem,  milyen teendőim lesznek az elkövetkezendő hetekben. Felcsillant a szeme, mikor közöltem vele, hogy akár mi is adományozhatunk meséskönyveket. Megkért szépen, szerre vegyem le a könyvespolcáról a könyveket, segítsek neki, ugyanis, ő is szeretne könyveket ajándékozni a rászoruló, beteg gyermekeknek. Dióhéjban annyit szeretnék itt elmondani Sáráról, hogy kicsi korától nagyon szereti a meséket, könyveket. Nagyon sok könyvet olvastunk el együtt, s most már, hogy iskolás, örömmel olvas nap mint nap. Meglepetésemre nemcsak pár könyvet választott ki. Külön választott ovis, külön pedig iskolásoknak szóló meséskönyveket. A kis kupac könyvet betegsége miatt én vittem el a gyűjtőpontra. Viszont megígérte nekünk, ha már jobban lesz, akkor ő is elmegy a Libri könyvesboltba, hiszen találkozni szeretne volt óvó nénijével, és szeretne közös képet is készíteni.

Csupán egy szűk hete, hogy elkezdődött eme jótékonysági munka. Örömmel tölt el, hogy ebben részt vállalhatunk. Öröm annak, aki adhat, és öröm annak, aki kapja. Weöres Sándor A mese című versének pár soraival zárom gondolataim.

„A meséhez mennyi bizalom kell,

hogy kavics-mód sok legyen a kincs,

és a mondott rózsa illatozzék,

és nyisson az álmodott kilincs.”

A magyar nyelv napját ünnepeltük

 

Édes anyanyelv! Kinek mit jelent? A szó a magyar nyelvben jelzi, hogy mindennél többet érő kincsről van szó.  A debreceni Molnos Angéla, a Magyar Nyelvért Alapítvány kezelőszerve nevében hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni Kántor Béla könyvtárigazgatónak a meghívásért, hogy a Benedek Elek Könyvtárban ünnepelhettük az érdeklődő közönséggel a magyar nyelv napját.

 „Nyelvvédelem és nyelvápolás a Magyarító könyvecskével a mindennapokban” című előadás első felében beszéltem saját nyelvi tapasztalataimról, élményeimről, őrangyalunkról, dr. Molnos Angéla nyelvvédelmi munkájáról, a Magyarító könyvecske fontosságáról.

Hálás vagyok, hogy nyelvünknek vannak őrangyalai. Dr. Molnos Angéla (1923-2008) nyelvész, lélekgyógyász életének főszereplője a magyar nyelv volt. Egész élete, ahogy ő fogalmazott a nyelvek tanulásának története, és a nyelvek elválasztásának kísérlete. Anyanyelvünk hívta haza 54 év távollét után. Debrecent választotta otthonának, 12 éven át a nyelv tisztaságáért harcolt. Az általa oly magasra értékelt magyar nyelv megújítására fordította minden erejét. Tette úgy, hogy alapítványt hozott létre, kiadványokat szerkesztett, előadásokat tartott határon innen és túl.

2004 nyarán felkerestem Molnos Angélát, a Molnos Alapítvány néhai alapítóját. Látszatra egyszerűnek tűnő kérdést tett fel nekem, hogyan választjuk el a helyesírás szót. A helyesírási szabályokat betartva, a gépiesnek nevezett elválasztási módszert alkalmaztam: he-lyes-í-rás. Ekkor szembesültem a számomra addig ismeretlen ténnyel. Megtöri a szavak értelmét a latin nyelv szerinti elválasztás. Ha a gyökök épségére törekszünk, akkor ezt a szót gyökeire bontva így választjuk el: hely-es-ír-ás.

Amikor először hallottam a gyök fogalmat, hirtelen nem vált világossá, miről is van szó.

A gyök vagy szótő toldalék nélküli szókészleti elem, mely meghatározott alapértelmet hordoz. Minden gyök egy vagy több belőle képezhető szónak mintegy csíráját, magvát rejti magában. Gyökeink az ősi magyar nyelv ma is élő, működő szervezetét képezik.

Gyökeink világába gyermekünk szemével is betekinthettem. Gyermekeinkben ott rejlik ősi nyelvünk, csak figyelnünk kell rá. Kislányunk születésétől kezdve fontosnak tartom, hogy tiszta magyar nyelven beszéljek hozzá. Már az első hangoktól kíváncsian követtem gyermekünk beszédfejlődését. Első szavait megfordítva mondta, mint például: po-hopp, páh-háp, pe-csepp, pé-szép, zí-víz, gőb-bőg, för-röf, seh-hess, zsi-rizs, tacs-csat. Csodálatos élmény a mai napig végigkövetni beszédfejlődését, gondolkodásmódját.

Szemléltetésként kiemelek pár olyan szót, melyet ő alkotott:  akacs (akasztó), pörgény (forgószárnyú repülőgép), hegyszakadás (hasadék), kupája (feje), szegénykedik, csüggeszkedik (szomorkodik).

„Nyelvében él a nemzet.”- Széchenyi gondolatát idézem. Gyermekeink alkotják a jövő nemzedékét. Fontosnak tartom kisgyermek kortól, hogy figyelmet szenteljünk édes anyanyelvünkre. Gyermekeinket, ha ez irányba tereljük, sokat tettünk az idegen szavak és kifejezések beáramlása ellen.

Végh László természettanász, kezelőszervi tag intelme megfontolandó: Ha az óvónő, tanító, tanár, egyetemi oktató valamit meg akar értetni, a szóhasználaton nagyon sok múlhat. Ha tisztán magyarul magyaráznak, akkor megtakarítják az idegen vagy idegen eredetű szavak tudati feldolgozásával járó többletterhelést. Az idegen szavak elkerülése sok esetben a megértést jelentheti.”

A Molnos kiadványok közül a legnépszerűbb a Magyarító könyvecske (1998), mely a tiszta magyar nyelv használatát igyekszik szolgálni. Kínálati szójegyzék, ízelítő nyelvünk gondolati és érzelmi gazdagságából. A könyvecske immáron a hatodik kiadását éli, mely 2015 karácsony havában jelent meg. Az első kiadást ekként méltatta Arany Lajos újságíró, tanár úr:

„Ha végiglapozzuk e jegyzéket, ráébredünk, mennyi idegen szót használunk fölöslegesen… Tényleg, mennyivel szebb az életrajz, mint a biográfia, a hírnév, jó hír, köztisztelet, tekintély, tisztesség szavaink bármelyike, mint a reputáció, az alkat, elrendezés, felépítés, összetétel, szerkezet, mint a struktúra. …Reméljük, e munkájának magyar szavai beépülnek nyelvhasználatunkba.” (Arany Lajos, 1998)

A hatodik kiadás munkálatait 2006 karácsony havában kezdtük el Angéla irányításával. A csoporttagok meghívót kaptak. Ebből ragadnék ki egy töredéket:

„Szándékom eme első találkozóval, hogy együtt kezdjük el a nyelvek, főleg drága magyar anyanyelvünk ápolása során szerzett tapasztalataim, szellemi hagyatékom átadását-átvételét. ..Csoportunk minden tagja jól tudja, nyelvünk a magyarság megmaradásának fő záloga. Abban kérem a csoport segítségét, minél több hiteles töredéket vegyen át tapasztalataimból, és forrassza azokat új egésszé a tiszta magyar nyelv újjászületésének érdekében.” (Molnos Angéla, 2006)

Hogyan segít a könyvecske? A könyv egy bizonyos idegen címszóhoz rendszerint több magyar szót is ajánl. Minél bővebb a hozzá tartozó magyar szókínálat, annál jobban veszélyezteti nyelvünket egy idegen szó, hiszen sok magyar árnyalatot szorít ki a használatból. Az akció idegen szó például 22, az aktuális szó 21 magyar szóajánlatot szorít ki nyelvünkből.

Molnos Angéla szerint: „Az igazi műveltség fokmérője, aki tisztán magyarul fogalmaz. A magyar nyelv eredeti és romlatlan alakjában egy hallatlanul tisztán és okszerűen gondolkodó nyelv. Aki rajta nevelkedik, megtanul tisztán gondolkodni. A jól megalapozott anyanyelvi tudás fejleszti a gondolkodás képességét és megkönnyíti az idegen nyelvek magas szintű elsajátítását is.”

Ahhoz, hogy nyelvünk tisztaságát megőrizzük fontos megszívlelni Molnos Angéla tanácsait:

Magyarítsuk saját nyelvhasználatunkat, segítsük szeretteinket, hogy ugyanezt tegyék. A nemzetfenntartó erő csakis a tiszta magyar nyelvben van meg, eltűnik annak korcs változatában.

Szabaduljunk meg nyelvi előítéleteinktől, melyek leértékelik csodálatos nyelvünket.

Alakítsunk kis munkacsoportot saját szaknyelvünk magyarítására.

Tanulmányozzuk nyelvünk igaz történetét és terjesszük e tudást.

 

Előadásom záró részeként, Molnos Angéla munkásságának emlékére, tiszteletére, Reményik Sándor Az ige című versét szavaltam el.

 

Legdrágább kincsünk a magyar nyelv

http://www.meliusz.hu/web/guest/esemeny1/-/content/a-magyar-nyelv-napja-1674364

 

Legdrágább kincsünk a magyar nyelv! Anyanyelvápolás és nyelvvédelem a Magyarító könyvecskével a mindennapokban címmel előadást tart Göncziné Orbán Ildikó, Karácsonyiné dr. Kiss Anikó és Karácsonyi György a debreceni Benedek Elek Könyvtárban 2017. enyészet (november) havának 10-dik napján du. 16 órától.

Elfeledett helységneveink nyomában

Egy hete hazautaztunk Székelyföldre. Utunk során három megyét érintettünk: Bihar megye, Maros megye és Hargita megye. Kislányunk, Sára, útközben érdeklődött mikor melyik falu vagy város következik. Nem mindig emlékeztem pontosan a sorrendre, főleg, ha olyan település következett, melynek csak román nyelven olvashattuk a nevét. Megígértem, hogy hazafele lejegyzem az összes település nevét, így meglesz a sorrend. Ha bármikor kérdezi, előkapom, és máris megvan a válasz. Nagyon aranyos volt, hisz majdnem végig segített, akkor nem, amikor rövid időre elszenderedett. Hazaérkezésünk után, szépen kimásoltam egy lapra az összes nevet, és elkezdtem kutakodni a román nyelven szereplő helységneveink után. Emlékeztem, hogy a könyvespolcon ott hever Sebők László Magyar neve? Határokon túli helységnév-szótár (Arany Lapok Kiadó, 1990) című könyve. Fellapoztam, és egyenként kiírogattam a neveket.

Rácsodálkoztunk, hogy mennyi szép név sorakozik egymás mellett, és veszendőbe megy azáltal, hogy nem szerepel a helységnévtáblán. Elsőként román nyelven írom, mellette pedig a magyar nevét a településnek:

Hetiur-Hétúr

Ungheni-Nyárádtő

Recea-Recsa

Chetani-Maroskece

Hadareni-Hadrév

Luna-Aranyoslóna

Gilau-Gyalu

Paniceni-Gyerőfalva

Bologa-Sebesvár

Poieni-Kissebes

Ciucea-Csucsa

Bucea-Királyhágó

Cornitel-Báródsomos

Borod-Nagybáród

Topa de Cris-Köröstopa

Gheghie-Körösgégény

Auseu-Kisősi

Grosi-Tőtös

Tinaud-Tinód

Lugasu de Jos-Alsólugas

Uileacu de Cris-Pusztaújlak

A felsorolt huszonegy helység esetén tizennégy névnél, többségében, a fordítás alapja a magyar hangalak, hangzás lehetett: Chetani-Maroskece, Tinaud-Tinód, Ciucea-Csucsa, Lugasu de Jos-Alsólugas, Uileacu de Cris-Pusztaújlak, Hetiur-Hétúr, Auseu-Kisősi, Borod-Nagybáród, Gilau-Gyalu, Luna-Aranyoslóna, Hadareni-Hadrév, Recea-Recsa.

 

 

 

 

 

 

Őseinkről

Az előző írásomban az unoka, család, néne, bátya szavak jelentését kutattam a Czuczor-Fogarasi szótár segítségével.

Egyszerűen nem tudtam letenni a szótárt, és tovább lapozgattam, tovább ismerkedtem a többi családtag gyökeinek jelentésével.

Mielőtt belekezdenék, vegyük górcső alá az ős és előd szavunkat.

Mit mond nekünk az ős szavunk? Mi jut eszünkbe erről a szóról?

Ős az, aki hajdani korból való, hajdan élt vagy létezett. Főnévként tágabb értelemben az apának és anyának elődei. Szűkebb értelemben pedig a nagyszülők atyja vagy anyja, pl. ősanya, ősapa, ősbátya (nagyapa vagy nagyanya fivére).

A szótár szerint az ős és az ősz eredete egy. Az ősz haj az öregkornak, vagy a közvélemény szerint az aggodalomnak, az idő előtti vénülésnek eredménye és jele, honnan valószínű, hogy alapértelménél fogva rokon az ős, mint régiségre vonatkozó szóval. Ős szavunk mélyhangú változata az ós, ami avast jelent. Értelemre rokon az ős szóval, mert az ős nem egyéb, mint ó, régi. Másik szavunk az előd. Ősök, kik előttünk éltek. A nép, nemzet, nemzetségek első alkotói. Régen használták az eldőd alakot is, mely gyökeire bontva el-dőd, el-déd. Értelmét tekintve, valamely nép, nemzet, nemzetség törzsök-apja.

De mit is jelent déd szavunk? Nézzük meg, mit írnak a szótár szerzői a déd gyökről.

A felmenő nemzedéki ágban nagyapának vagy nagyanyának nagyapja vagy nagyanyja. Ezen fokozat szerint: apa, nagyapa, ősapa vagy szépapa, dédapa, dédős, dédük.

Idézek a szótárból:

„Rokonainak tekinthetők a szláv ded, dede, dedo, a török dede (nagyapa), arab, perzsa, dsedd, dsed, a szanszkrit tátasz vagy tétesz, (apa), továbbá a hellen tetta (apa), thJh (nagyanya), thJiV (nagynéne), héber (nagybátya), czigány dáde (apa).”

Gyökét tekintve rokonítható azon árja és altaji szavakkal, melyekben a d vagy t mássalhangzó rejlik és apát, atyát jelentenek.

Így eljutottunk az atya szóhoz. Úgy érzem fontos megvizsgálni eme szavunk jelentését is, hogy közelebb kerüljünk a déd szavunkhoz. Az atya szavunk jelentése apa vagyis nemző. Nyelvhasználati szempontot figyelembe véve az apa és atya közt az a különbség, hogy az apa mindennapi, köznapi, népszerűbb, bizalmasabb, az atya pedig úriasabb, nagyobb tekintélyre, tiszteletre mutató, bizonyos rangú és hivatalú személyekre vonatkozó szó. A szótárból kiemeltem pár fontos gondolatot:

„Legrégibb szavaink egyike, mely első szükségü családi viszonyból fejlődvén ki, különböző nyelvfajokban kisebb-nagyobb módosítással divatozik, milyenek a hellen: atta, szláv: otacz, vagy otecz, lapp: attye, góth: atta, tatár, török ata, szanszkrit tátasz, csuvas: atte, angol: dad, daddy, czigány: dádé stb.”

A nagyatya szavunk jelentése édesapának, édesanyának atyja. Másképp öregatya vagy öreganya, másikatya, másikapa, nagyatyus, nagyapó,  a székelyeknél pedig mápó, ami a „másik apó” összevont alakja. A nagyanya édesapának vagy édesanyának anyja, másképp öreganya vagy másik anya, székelyesen mánya vagy mányi.

Az ükszülő a szótár alapján Szabó Dávid tollából szép vagy nagyanyának anyja, ük anyja, üknek üki. Székelyes tájejtéssel uk. Fellelhető az ik, ike alak is. Az újabb irodalom szerint ük jelentése nagyanyának anyja az alábbi fokozattal:

  1. anya, 2. nagyanya, 3. ősanya, 4. ősnagyanya vagy ük, 5. ükős

A szépanya más szóval nagyanya, öreganya, másikanya. Anyai szépanya, az anyámnak anyja, apai szépanya, az apámnak anyja Molnár Albert szerint. Azonban a mai szóhasználat szerint a nagyszülők anyja, szépapa pedig a nagyszülők apja.

E megnevezésben a szép szó fényességre, fehérségre, őszeségre utal, az ük pedig az ékességre, és az ős az őszre. Mindezek bizonyságai azon tiszteletnek, mellyel őseink az öreg kor iránt viseltettek.

Miért unoka? Mit jelent ez a szó?

Kislányunk nemrég ezt a fogas kérdést tette fel nekem, amikor a családfa rejtelmeit bogarásztuk.

 

Elmagyaráztam a jelentését, a családból felsoroltuk kik az unokák, de a szó gyökeréig nem jutottunk el. Segítségül hívtam a Czuczor-Fogarasi nagyszótárt.

 

Az alábbi mondat közelebb vitt a megoldáshoz:

 

„Régente használtatott magyarul vonoka alakban is. Maradékoknak, vonokáknak avagy örökösöknek gyümölcsét nem követék." Teleki-cod. 17. 1.

Az idézet a Teleki kódexből való, és a vonoka szó gyökét már közelebb érezzük, hiszen nem elavult. A von-ok-a szóban a von gyök szerepel, melynek jelentése húz, indulni vagy mozogni kényszerít, rokon a visz szavunkkal. Az unoka az akiben tovább él az ős, az előd. Ő az, aki továbbviszi elődei szellemi örökségét.

Ezenkívül érdekelt még a család, bátya és néne szavunk jelentése.

Család, régen cseléd, melynek gyöke a cselekvést kifejező csel. Ma a család alatt csupán nemzetséget értünk, de vannak olyan települések, ahol cselédnek hívják a gyermeket is: édes cselédem.

A cseléd szavunk mai általánosabb értelemben szolgát jelent.

A bátya szóban a b hang előtét, rokon az aty, atya szóval, mintegy atyához hasonló, nálunk idősebb rokon.

Néne pedig nőtestvér, ki nálunknál korosabb. A Czuczor-Fogarasi szótárban levő szómagyarázat alapján a  néne személyragozva a harmadik személyben nénje, így gyöke a nén v. nen, mint az atya, apa, anya, bátya, eredetileg aty, ap, any, báty, honnan atyja, atyjok, apja, apjok, anyja, anyjok, bátyja, bátyjok. Szerintük a nén v. nen sem látszik eredeti tiszta gyökszónak. Valószínű, hogy az első n előtét, vagyis ismétlése a gyök mássalhangzónak, mint ezekben: apa papa, aba baba, ata tata táti, anya nyanya, ángy gyángy. Tiszta gyök az en, melyekkel rokon a mély hangú an, any, és a magas hangú ene, em, eme, melyek általában szülő, vagy szülésre megérett nőt jelentenek. Kifejlődési fokozatai: en, ene, nene vagy néne, melyhez még leghasonlóbb a bátya,  amennyiben az atya szóból b előtéttel származtatható.

Zárógondolatként pedig annyit, hogy drága kislányunk engem Nanának szólít. Kezdetben voltam na, apukája pedig pa. Aztán lettem nana, apukája pedig jépa, ami aztán pajé alakot öltött.

Megelevenedtek a gyökök

 

Kislányunk első osztályos. Nagyon szépen olvas, tegnap is két dicsérettel érkezett haza, és büszkén mutatta, mesélte. Könyvükben a szótagoló olvasási módszert tanítják. Ennek ellenére kislányunk nem a könyv által megadott szótagokat olvasta, hanem teljesen másként: a gyökök szerinti elválasztás alapján. Minden egyes szónak a szótövéhez kapcsolta a többi elemeket. Álmomban sem mertem volna elképzelni, hogy Sára másként fog szótagolni. Öröm volt hallgatni, mennyire érzi a nyelvet, és hogy mennyire figyel annak szerkezetére, még ha nem is tudatosult ez benne. Ez az a tudás, amit magunkkal hozunk, ez bennünk van.

Jó volt hallgatni, hogy olvas. Olvasatában a szavak új életre keltek, jó volt ezt átélni együtt. Álljon példaként az alábbi: ke-lő nap-su gár-ban. Sára olvasata alapján pedig: kel-ő nap-sug-ár-ban.

Ez az elválasztási mód megtartja a szavak értelmét, nem kaszabolja szét, mint a latin nyelvből átvett elválasztási szabály.

Jeleztem tanító néninek gyerekünk, hogy szótagol. Tanító néni kiemelte, hogy javítja Sára szótagolását, és otthon is ezt tegyük, mivel később gond lesz.

Mostanra már szépen, az elvárásoknak megfelelően olvas és szótagol, de amikor az esti mese következő címét olvassa, ugyanúgy tagolja a szavakat.

Úgy érzem, ez az amit nem lehet belülről kioltani.

Hívjuk segítségül nyelvünket!

 Nemcsak engem, gondolom mást is elgondolkodtat nyelvünk helytelen használata. Elkezdtem gyűjteni, lejegyezni azokat a kifejezéseket, gondolatokat, melyekben ott a nyelvünk elleni vétés.

A „rettentő korrekt” kifejezésben szerepel egy idegen szó, a korrekt. Mit jelent a korrekt szó, és milyen magyar megfelelővel tudnánk helyettesíteni? Korrekt, aki helyesen jár el, aki őszinte, becsületes, megbízható.

Ha magyarul fejezzük ki magunkat, még szembeötlőbb a hiba…Hogy járhat el valaki helyesen, ha ezzel egyidőben rettentő?

A korrekt szó sok szép magyar szavunkat kiszorítja. Molnos Angéla Magyarító könyvecskéje az alábbi szóajánlatokat javasolja a korrekt helyett:

korrekt becsületes, tiszta, nyílt, egyenes, őszinte, igaz, feddhetetlen, megbízható, helyes, helyénvaló, hibátlan, illendő, illő, jogos, kifogástalan, pontos, megengedett, rendes, szabályszerű, szabatos, törvényes, törvényszerű”

Tehát a rettentő korrekt helyett használhatjuk az alábbiakat: nagyon rendes, nagyon helyes, nagyon megbízható, attól függően, mit kíván a szövegkörnyezet.

Másik példám az együtt kooperálunk. Mi ezzel a baj? A kooperálunk idegen szó, melynek jelentése együttműködünk. Ha magyarul gondolkodunk, láthatjuk, kétszer mondtuk el az együttműködést: együtt együttműködünk. Ennek semmi értelme, sőt helytelen. Helyesen tehát: együttműködünk.

Nekem személyesen az utóbbi sokkal egyszerűbb, áttekinthetőbb, mert magyar.

Nana, mit jelent a reggel?

 

Kislànyom ezt a kérdést tette fel nekem az egyik nap. A kérdésén nem lepődtem meg, hiszen hasonló kérdések màr hangzottak el tőle. Mielőtt válaszoltam volna, megvizsgáltam a szó gyökeit: reg-gel. Nem lettem okosabb. A szó fordított gyöke a ger-, elmélkedtem, de ezzel sem kerültem közelebb a megoldàshoz. Jeleztem, hogy inkàbb felolvasom neki a nagyszótárból a címszóhoz tartozó magyarázatokat. Az alábbi mondatra felcsillant a szeme. Idézek a szótárból: „…a reg v. reggel szabatosan véve azon időszakot jelenti, midőn a nap fölkel, s melyet a hajnal (régiesen hol v. holval) megelőz, tehát midőn a nap reánk nézve égni, sütni kezd.” Ez a mondat neki elég volt ahhoz, hogy megértse milyen jelentést takar a reggel szavunk.

Ha a gyököt nézzük, rokonítható a rek(ken), rök(ken) szavakkal (pl. rekkenő hőség). Ha a gyök fordított alakját vizsgáljuk, akkor a ger- esetén a gerjed szó jut eszünkbe (lángra gerjed, haragra gerjed). A szótárban olvasható ennek lágyított alakja a gyer-tya és a gyer-tyán. Az idézett szövegrészben szerepelt a hajnal szó régies alakja a hol, holval. Érdekelt, hogy mit is takar ez a szó. A nagyszótárban nyomon követhetjük a hajnal szó kialakulását:

-a hajnal gyöke a haj, vagyis a nyílást jelentő aj (ugyancsak nyílást jelent az aj-tó, aj-ak szavunkban)

-aj-on-val vagy haj-on-val v. haj-on-nal, összehúzva pedig haj-n-nal, haj-n-al.

Mennyire találó a hajnal hasad kifejezés!

Az éj szó esetében az éj (héj), éjjel elfedi , a h-ajnal megnyitja a világosságot. Az éj szavunkból a h elmaradt. Az éj „azon idő, mikor a nap a láthatárról lehajlik s azon alul van, s a földtekének azon félgömbén, melyen tartózkodunk, semmi testet meg nem világitanak sugarai. Ellentéte: nap, nappal. Éjnek sötétsége. Éjnek derekán, közepén. Éjre beszállani a fogadóba. Egyik éjtől a másikig. Éjről éjre.

 

Innen továbbhaladva vizsgáljuk meg  dél szavunkat. A nagyszótárban az alábbi jelentések olvashatók:

 

„ 1) Középidő a nap fölkelése és lenyugvása között.

 2) Az ég és föld négy tájékai között azon iránypont, mely az égnek vagy földnek éjszaki sarkávál szemközt áll. Származékai: delel, delez, déli.
Önálló gyök, s mint olyan rokon tel vagy teli szóval, minthogy a nap legmagasb tetőre hágván ekkor bír legteljesb erővel. ..”

Az est, este szó eredete az alábbival függ össze:  „A napnak vége, vagyis rövid idő a nap lemente előtt és után, midőn t. i. a nap alászáll, s mintegy aláesik, honnan e név eredete, mely nem egyéb, mint, napeset vagy nap este, s rövidebben napest, est."

Ezekből a példákból is láthatjuk mennyire okos, csodálatos a magyar nyelv.

 

Iktat vagy igtat?

 

Gondoltuk volna, hogy az iktat szavunk eredetileg igtat?

Az iktat szó gyöke eredetileg nem az ik-, hanem az ig-. Az igtat szavunkban kiejtéskor a zöngés g zöngétlen k-nak hangzik. Ez a kiejtésbeli változás hatással volt a szó helyesírására. Nem tudni miért. A Czuczor-Fogarasi nagyszótárban is megjegyzik a szerzők, hogy helytelenül írjuk ezt a szót. Így az ig gyök az ik- alakot magára öltve elhomályosult. Nehezen jövünk rá, hogy mi is ennek a szónak a jelentése. De ha már eljutunk a helyes útra, onnan már könnyedén elénk tárul a szó belseje, jelentése. Kitárul a kiskapu, és láthatjuk, hogy mit is mond ez a szó nekünk.

Segítségül hívhatjuk a Czuczor-Fogarasi szótárt, mely a világhálón is lapozható, örömünkre. Az ig gyökről az alábbiakat olvashatjuk:

"IG: elvont gyöke az igaz, igazít, igazság stb. származékoknak, melyek alapértelme szerint azonos a jog gyökkel, melyből jogos, jogosít, jogtalan származtak." Ami ig-az, az jó. Ilyen egyszerű és mégis milyen csodálatosan okos a mi magyar nyelvünk.

Nekem az ig gyökről hirtelen az igazít, rendez jelentés ötlött az eszembe, amikor elmélkedtem az iktat szó jelentésén. Rendezi, igazítja az iratokat, amikor iktat.

Az igazít szavunkat az alábbi gyökökre bonthatjuk: ig-az-ít. Az alábbi jelentéseket szemezgethetjük a szótárból:

"1) Igaz, egyenes irányba vagy bizonyos határ, cél felé térít valakit vagy valamit. Útba igazítani az eltévedtet.

2) Rendez, helyez, intéz, alkalmaz. Helyre igazítani az elhányt könyveket. Sorba igazítani a fegyvergyakorló ujoncokat. Testhez igazítani a ruhát. A hordónak kidülő fenekét beigazítani. Előre vagy hátra igazítani az óramutatót.

3) Javít, helyrehoz. Hibákat igazítani. Ha elrontottad, igazítsd meg.

4) Távolít, űz, hajt, elkerget, elűz. Kiigazítani valakit a tanácsteremből. Ne hetvenkedjél, vagy eligazítlak. Legények, igazítsátok ki e szemtelen embert."

Befejezésként lássuk az iktat, helyesbítve igtat szavunkat:

"Igtat: (ig-tat) áth. m. igtat-tam, ~tál, ~ott.

Gyöke a jog szóval azonos.

1)      Valakit bizonyos fekvő birtok jogába helyez, őt a tettleges biralomba vezetvén, s kimutatván azon határokat, melyekig birtoka terjed, pl. midőn a régi törvényes szokás szerént a királyi és káptalani személyek az új birtokost valamely nemesi jószágba bevezették.

2) Hivatalnokot, tisztviselőt, előljárót hivatalába, tisztébe, rangjába, s a velök járó jogokba helyez. Főispánt, püspököt, tanárt beigtatni.

 3) Valamit jegyzőkönyvbe jegyez, besoroz. Beigtatni a felsőség rendeleteit, intézvényeit.

4) Személyt bizonyos osztály sorozatába helyez. Polgárok, nemzetőrök közé igtatni valakit. Szentek sorába igtatni a jámbor hiveket. Innét: Kiigtatni valakit valahonnan, am. kizárni, kiutasítani, kivezetni. Kiigtatták a templomból. (Vajda Sámuel).

 

Ezen elemzés és értelmezés szerént hibásan iratik: iktat, noha a kiejtésben a kemény t előtt g helyett szinte a kemény k hallatszik, mint több más szóban is, pl. vágtat, nyugtat."

 

Helyesírásunk nem következetes, hiszen ha az ig-tat szavunknál a kiejtésbeli változást jelöljük, akkor hasonló esetben is ugyanezt kellene tenni, mint például: vágtat=váktat, nyugtat=nyuktat.

 

süti beállítások módosítása