Az egyik hagyományőrző vendéghelyiségben ezt a szót olvastam étlapjukról: „kapros dübbencs tormás öntettel”. Döbbenten álltam, és azon tűnődtem, vajon mit jelenthet, mit is ajánlanak az odaérkezőnek?

 Megkérdeztem a két pincért, mit jelent ez a szó? Elmondták nekem, hogy a dübbencs az egyfajta béles, a nyírségben bélesnek hívják, a hajdúságban pedig dübbencsnek. Kutakodtam még ismerőseimet megkérdezve. A dübbencs szó hallatán a kapros vagy sima kelt (zsíros) tésztát említették.

Hazaérkezve, fellapoztam a Czuczor-Fogarasi szótárt, de nem találtam a keresett szót. A hozzá hasonló hangalakú szavakat kerestem tovább, nem adván fel a harcot. Rátaláltam a döbönyre, ami faedényt jelent. Vajat, zsírt, sajtot, sót tárolnak benne. Ezt a szót én úgy ismertem, hogy bödön, ami végül is ugyanazt jelenti, mit a döböny. Ez a gyök is megfordítható: böd-döb, jelentése pedig ugyanaz.

Előszedtem Szinnyei tájszótárát. Megtaláltam a keresett szót. Első jelentése tenyeres-talpas. Második jelentése pedig túróslepény forma tészta a hajdúságban.

A tájszótár szóértelmezése a köztudatban nem elterjedt. A hajdúságban végül is a dübbencsről vagy dubbancsról nem a lepény jut az emberek eszébe...