Fedezzük fel együtt csodás, okos nyelvünket!

Anyanyelvünkről, anyanyelvünkért

Nana, mit jelent a reggel?

2017. január 06. - SáraCsillag

 

Kislànyom ezt a kérdést tette fel nekem az egyik nap. A kérdésén nem lepődtem meg, hiszen hasonló kérdések màr hangzottak el tőle. Mielőtt válaszoltam volna, megvizsgáltam a szó gyökeit: reg-gel. Nem lettem okosabb. A szó fordított gyöke a ger-, elmélkedtem, de ezzel sem kerültem közelebb a megoldàshoz. Jeleztem, hogy inkàbb felolvasom neki a nagyszótárból a címszóhoz tartozó magyarázatokat. Az alábbi mondatra felcsillant a szeme. Idézek a szótárból: „…a reg v. reggel szabatosan véve azon időszakot jelenti, midőn a nap fölkel, s melyet a hajnal (régiesen hol v. holval) megelőz, tehát midőn a nap reánk nézve égni, sütni kezd.” Ez a mondat neki elég volt ahhoz, hogy megértse milyen jelentést takar a reggel szavunk.

Ha a gyököt nézzük, rokonítható a rek(ken), rök(ken) szavakkal (pl. rekkenő hőség). Ha a gyök fordított alakját vizsgáljuk, akkor a ger- esetén a gerjed szó jut eszünkbe (lángra gerjed, haragra gerjed). A szótárban olvasható ennek lágyított alakja a gyer-tya és a gyer-tyán. Az idézett szövegrészben szerepelt a hajnal szó régies alakja a hol, holval. Érdekelt, hogy mit is takar ez a szó. A nagyszótárban nyomon követhetjük a hajnal szó kialakulását:

-a hajnal gyöke a haj, vagyis a nyílást jelentő aj (ugyancsak nyílást jelent az aj-tó, aj-ak szavunkban)

-aj-on-val vagy haj-on-val v. haj-on-nal, összehúzva pedig haj-n-nal, haj-n-al.

Mennyire találó a hajnal hasad kifejezés!

Az éj szó esetében az éj (héj), éjjel elfedi , a h-ajnal megnyitja a világosságot. Az éj szavunkból a h elmaradt. Az éj „azon idő, mikor a nap a láthatárról lehajlik s azon alul van, s a földtekének azon félgömbén, melyen tartózkodunk, semmi testet meg nem világitanak sugarai. Ellentéte: nap, nappal. Éjnek sötétsége. Éjnek derekán, közepén. Éjre beszállani a fogadóba. Egyik éjtől a másikig. Éjről éjre.

 

Innen továbbhaladva vizsgáljuk meg  dél szavunkat. A nagyszótárban az alábbi jelentések olvashatók:

 

„ 1) Középidő a nap fölkelése és lenyugvása között.

 2) Az ég és föld négy tájékai között azon iránypont, mely az égnek vagy földnek éjszaki sarkávál szemközt áll. Származékai: delel, delez, déli.
Önálló gyök, s mint olyan rokon tel vagy teli szóval, minthogy a nap legmagasb tetőre hágván ekkor bír legteljesb erővel. ..”

Az est, este szó eredete az alábbival függ össze:  „A napnak vége, vagyis rövid idő a nap lemente előtt és után, midőn t. i. a nap alászáll, s mintegy aláesik, honnan e név eredete, mely nem egyéb, mint, napeset vagy nap este, s rövidebben napest, est."

Ezekből a példákból is láthatjuk mennyire okos, csodálatos a magyar nyelv.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyok-jelentes.blog.hu/api/trackback/id/tr5812104937

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.