Gondoltuk volna, hogy az iktat szavunk eredetileg igtat?
Az iktat szó gyöke eredetileg nem az ik-, hanem az ig-. Az igtat szavunkban kiejtéskor a zöngés g zöngétlen k-nak hangzik. Ez a kiejtésbeli változás hatással volt a szó helyesírására. Nem tudni miért. A Czuczor-Fogarasi nagyszótárban is megjegyzik a szerzők, hogy helytelenül írjuk ezt a szót. Így az ig gyök az ik- alakot magára öltve elhomályosult. Nehezen jövünk rá, hogy mi is ennek a szónak a jelentése. De ha már eljutunk a helyes útra, onnan már könnyedén elénk tárul a szó belseje, jelentése. Kitárul a kiskapu, és láthatjuk, hogy mit is mond ez a szó nekünk.
Segítségül hívhatjuk a Czuczor-Fogarasi szótárt, mely a világhálón is lapozható, örömünkre. Az ig gyökről az alábbiakat olvashatjuk:
"IG: elvont gyöke az igaz, igazít, igazság stb. származékoknak, melyek alapértelme szerint azonos a jog gyökkel, melyből jogos, jogosít, jogtalan származtak." Ami ig-az, az jó. Ilyen egyszerű és mégis milyen csodálatosan okos a mi magyar nyelvünk.
Nekem az ig gyökről hirtelen az igazít, rendez jelentés ötlött az eszembe, amikor elmélkedtem az iktat szó jelentésén. Rendezi, igazítja az iratokat, amikor iktat.
Az igazít szavunkat az alábbi gyökökre bonthatjuk: ig-az-ít. Az alábbi jelentéseket szemezgethetjük a szótárból:
"1) Igaz, egyenes irányba vagy bizonyos határ, cél felé térít valakit vagy valamit. Útba igazítani az eltévedtet.
2) Rendez, helyez, intéz, alkalmaz. Helyre igazítani az elhányt könyveket. Sorba igazítani a fegyvergyakorló ujoncokat. Testhez igazítani a ruhát. A hordónak kidülő fenekét beigazítani. Előre vagy hátra igazítani az óramutatót.
3) Javít, helyrehoz. Hibákat igazítani. Ha elrontottad, igazítsd meg.
4) Távolít, űz, hajt, elkerget, elűz. Kiigazítani valakit a tanácsteremből. Ne hetvenkedjél, vagy eligazítlak. Legények, igazítsátok ki e szemtelen embert."
Befejezésként lássuk az iktat, helyesbítve igtat szavunkat:
"Igtat: (ig-tat) áth. m. igtat-tam, ~tál, ~ott. Gyöke a jog szóval azonos. 1) Valakit bizonyos fekvő birtok jogába helyez, őt a tettleges biralomba vezetvén, s kimutatván azon határokat, melyekig birtoka terjed, pl. midőn a régi törvényes szokás szerént a királyi és káptalani személyek az új birtokost valamely nemesi jószágba bevezették. 2) Hivatalnokot, tisztviselőt, előljárót hivatalába, tisztébe, rangjába, s a velök járó jogokba helyez. Főispánt, püspököt, tanárt beigtatni. 3) Valamit jegyzőkönyvbe jegyez, besoroz. Beigtatni a felsőség rendeleteit, intézvényeit. 4) Személyt bizonyos osztály sorozatába helyez. Polgárok, nemzetőrök közé igtatni valakit. Szentek sorába igtatni a jámbor hiveket. Innét: Kiigtatni valakit valahonnan, am. kizárni, kiutasítani, kivezetni. Kiigtatták a templomból. (Vajda Sámuel).
Ezen elemzés és értelmezés szerént hibásan iratik: iktat, noha a kiejtésben a kemény t előtt g helyett szinte a kemény k hallatszik, mint több más szóban is, pl. vágtat, nyugtat." |
Helyesírásunk nem következetes, hiszen ha az ig-tat szavunknál a kiejtésbeli változást jelöljük, akkor hasonló esetben is ugyanezt kellene tenni, mint például: vágtat=váktat, nyugtat=nyuktat.